Magyar szerkezettár

ó/jól

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ jó ⊕ l[_Manner/Adv]

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

jó

I. mn

1. kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő. jó idő, iskola, orvos; jó lesz a termés. | (esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő. jó film; jó ízlés; ▸ jó vicc! ▸ jó valakinél | érvényes, használható. jó ez a jegy? | <köszönésben, udvariassági kif-ekben.> jó napot! | (állítm-ként) alkalmas valamire, valaminek. ez csak arra jó, hogy ...

2. kellemes, kedvünkre való. jó íz, hangulat. | kedvező v. ezt ígérő, jelző. jó hír.

3. erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő. jó útra tér. | megbízható, biztos. jó kézben van. | ▸ jó valakinek valamennyi összegig összegre

4. jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű. jó valakihez. ▸ olyan jó, mint egy a falat kenyér | kifogástalan magaviseletű <gyermek>. | egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>. jó szomszédság.

5. a társadalmi szokásoknak megfelelő. jó modor. | bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő). jobb család.

6. rég is tisztelt, tiszteletre méltó. édes jó anyám! | <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.> nézze, jó uram!

7. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.

8. jókora, elég sok. jó adag; jó pénzért. | hsz-szerűen nagyon. jó sokáig. | hsz-szerűen ▸ egy jót jót alszik. ▸ olyan , hogy jobb se kell úgy , hogy jobban se kell

9. hsz-szerűen <ráhagyás, igenlés kif-ére.> jó, nem bánom; jó, jó, ha ...

II. fn

1. az erkölcsi elveknek megfelelő dolog. jót cselekszik.

2. jó ember. | kiváló ember. népünk legjobbjai.

3. jó dolog, kül. kedvező helyzet, viszony. ▸ jóban van valakivel ▸ elég volt sok is a jóból ▸ jót tesz valakinek, valaminek ▸ minden jót kívánok

4. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat. jót kap.

5. gúny éppenséggel nem a megfelelő személy. jótól kérdi!

[ fgr ]

l[_Manner/Adv]

____________________

jön

tn ige

1. felénk, a beszélő felé közeledik. szemközt jön valaki; jön a villamos; vihar jön. | biz megy. [jössz már?] jövök (= megyek).

2. ide, a beszélő helyére érkezik. holnap jön a fiam; leveled jött. ▸ ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek | ▸ hozzám jön feleségül

3. a beszélővel együtt, ill. a beszélővel azonos helyre megy. te is jössz a kirándulásra?

4. valaminek a belsejéből fokozatosan kívülre kerül. nem jön víz a csapból; ▸ világra jön ▸ jön a foga | valamibe odakerül úgy, hogy láthatóvá válik. könny jön a szemébe. | valami véletlenül kerül vhova. ez a szó jött a szájára.

5. vhonnan származik, ered. a tanyavilágból jött.

6. nép biz felénk, a beszélő irányában, erre terjed, nyúlik, vezet. erre jön az út.

7. biz | vmely közeli v. a rámutatással megjelölt helyre kerül. az asztal a sarokba jön. | időbeli sorrendben vhova kerül. a zeneszám előbb jön.

8. bekövetkezik, történik valami. ▸ jól jön valakinek valami ▸ rosszul jön valakinek valami | <kif-ekben.> ▸ jöjjön, aminek jönnie kell! ▸ ha úgy jönne | <gyak. pongyola kif-ekben:> keletkezik, támad. kedve jön valamire; ▸ eszébe jön | elér valakit valami, elkövetkezik reá valami. álom jön a szemére.

9. időbelileg közeledik, következik, nemsokára itt lesz. jön a tavasz. | sorra kerül. a cikk a következő számban jön.

10. <nyugalmi állapotból vmely mozgó v. nyugtalan állapotba> kerül. mozgásba jön; dühbe jön. | <kif-ekben:> valamilyen helyzetbe, állapotba kerül, valamilyenné válik. divatba jön; gyanúba jön (= kerül, keveredik); szóba jön (= kerül); ▸ rendbe jön ▸ magához jön

11. rájön, rátalál valamire. nyomára jön valaminek.

12. biz többletként v. súlyosbító körülményként járul valamihez. ehhez jön még a vesződség.

13. biz | ▸ valamennyibe jön | ▸ jön valakinek vmennyivel

14. ▸ jön valamihez hogy jön ő ehhez!? ▸ jöttem, láttam, győztem ▸ úgy jön, mintha menne

[ fgr ]

____________________

valakinek

→ valaki ⊕ -nak/-nek

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-nak/-nek

rag

I. hat-rag

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

____________________

valami

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen tárgy, dolog, történés. valami van a zsebében; történt valami?; ▸ van köztük valami | (szjellel) a jelzett személynek vmely tulajdona v. testrésze. valamije elveszett; fáj valamid? | ismeretlen v. sejtett fontos esemény. itt valami készül.

2. egy kicsi, egy kevés, csekély dolog (, de mégis több, mint semmi). nem sok, de mégis valami; ▸ valami van a dologban ▸ mond valamit | <kf mellett.> ▸ valamivel ma valamivel jobb a kedve.